Az elhízás komoly problémát jelent a nyugati világban. A túlsúly pedig komoly egészségügyi kockázatokkal jár, például a szívbetegségek és cukorbetegségek kiváltója lehet. Éppen ezért sok esetben egy fogyókúra nagyon pozitív hatással lehet az életünkre. Persze sok diéta, többek között a ketogén étrend, komoly változásokat jelent az étkezési szokásunkban, így, hogy biztonságosan és sikeresen végezhessük, nagyon fontos, hogy megértsük a lényegüket és orvosunkkal is megbeszéljük az ütemtervet.
Ketózis: áttekintés és alkalmazás
A ketózis olyan jelenség, mely során a szervezettől teljesen megvonjuk a legtöbb szénhidrátot, így nem jut elég glükóz a vérbe, vagyis a szervezet a ketontestekből nyer energiát, amik egyébként a zsírpárnák létrehozásáért felelősek. Vagyis a szervezet el kezdi lebontani a belső zsírpárnákat, hogy hozzájusson a szükséges energiamennyiséghez. Vagyis a ketogén diéta lényege a magas zsír- és fehérjefogyasztás, illetve a szénhidrátok legteljesebb mellőzése.
A ketózis hátrányai
Mint minden diéta, ha túlzásba visszük, a ketogén étrend is káros lehet az egészségre. A ketózisra igen nehéz átállni, de nem lehetetlen. És nagyon fontos, hogy minden szénhidrátot nem szüntethetünk meg - így például ne mondjunk le a zöldségekről és a gyümölcsökről.
Kókuszolaj előnyei
Korábban a kókuszolajat egészségtelennek tartották, mivel igen sok telített zsírsavat tartalmaz. Azonban a 2000-es években megállapították, hogy ezek a zsírsavak szerkezetükben eltérnek a többi telített zsírsavtól (mivel közepes szénláncok alkotják őket) és éppen ezért máshogyan is működnek: nem zsírrá, hanem energiává alakulnak. Ráadásul ezek a zsírsavak fokozzák a zsírégetés és elősegítik a fogyást.
A kókuszolaj zsír és éppen ezért jól beilleszthető a ketogén diétába is.
Elképesztő, hogy a kókuszolaj egészségügyi előnyeit milyen gyorsan ismerték fel, azután, hogy előtte évtizedekig rágalmazták telített zsírsavjai miatt. A legújabb kutatásokból azonban egyértelműen kiderült, hogy a kókuszolaj zsírsavjai hozzájárulnak az agy egészségének növekedéséhez is.
A kókuszolaj egészségtelennek nyilvánítása az 50-es években kezdődött el, amikor az alacsony zsírtartalmú ételek voltak divatban. Az emberek hidrogénezett margarinnal főztek, amikről a közelmúltban bizonyították csak, hogy ténylegesen károsak az egészségi állapotra.
Különböző típusú trigliceridek
A magas trigliceridszint járul hozzá az elhízáshoz, a cukorbetegséghez, a szív- és érrendszeri panaszokhoz. A legtöbb étkezési zsiradék hosszú szénláncú triglicerideket tartalmaznak, amik nem tudnak egyszerűen metabolizálódni, így a test egészsében zsíros lerakódásokat alkotnak.
A hosszú szénláncú trigliceridek 14-18 szénatomot tartalmaznak, ezzel szemben a kókuszolaj zsírsavjai csak 5-12 szénatomot. Ezek pedig a májban könnyen hasznosulnak és ketontestekké alakulnak át, amik tulajdonképpen szintén a test üzemanyagaként működik, mint a glükóz, csak ezek nem rakódnak le zsírpárnaként.
A ketontestek azonban nemcsak az ideális testsúly megőrzésében játszanak fontos szerepet. Ahogy öregszünk az agy egyre kevésbé lesz képes felhasználni a glükózt és ez fokozottan igaz azok számára, akik valamilyen anyagcsere-rendellenességtől vagy inzulinrezisztenciától szenvednek. Azonban a kókuszolaj közepes trigliceridjei által felszabadult ketontesteket az agy képes felhasználni, amikor a glükóz nem elérhető.
A kókuszolajat már azelőtt használták, mielőtt a kutatók felfedezték volna előnyös tulajdonságaikat. A modern világban azonban ez az összetevő egyre népszerűbb, mivel a kutatók felismerték, hogy a kókuszolajat valóban fel lehet használni arra, hogy a test minden funkciója egészségesebb legyen. A trópusi területen élő személyek voltak az elsők, akik felismerték, hogy milyen előnyökkel jár a kókuszolaj használata, így nem véletlen, hogy ezen népek asszonyainak bőre ragyogó, hajuk pedig fényes, hiszen nap, mint nap kókuszolajjal ápolják magukat. Persze ezenfelül a kókuszolaj számos előnnyel bír, hiszen önmagában teljes táplálékot jelent az emberi szervezet számára.
Eljött tehát az idő, amikor meg kell szüntetni azt a gondolkodási módot, mely azt hangoztatja, hogy a kókuszolaj káros, mivel nagy százalékban tartalmaz telített zsírt. A kókuszolajban található zsírsavak ugyanis épp hogy nem hátráltatják, hanem segítik a szervezet működését. De miért is van ez így? Kezdetnek elég annyi, hogy a kókuszolaj igen nagy mennyiségben tartalmaz laurinsavat, ami fontos része az anyatejnek is. A laurinsav képes arra, hogy csökkentse a betegségek kialakulásának esélyét, illetve, hogy a szervezetünket ellenállóbbá, egészségesebbé tegye.
Ha azt szeretnénk, hogy könnyedén elégessük a felesleges testzsírt, akkor is érdemes a kókuszolajhoz fordulni, hiszen ennek zsírsavai felgyorsítják az anyagcserét, aminek következtében beindul a fogyás. Tehát ha a kókuszolajhoz nyúlunk, akkor nem lesz szükség intenzívebb tevékenységekhez ahhoz, hogy a felesleges testzsírunktól megszabaduljunk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.