A kókuszolaj 92%-ban telített zsírsavakból áll össze
Már szóltunk arról, hogy a telített zsírsavak előnye a telítetlen zsírsavakkal szemben, hogy szerkezetük sokkal stabilabb, így jobban ellenállnak a hevítésnek, a fénynek vagy az oxigénnek, tehát nehezebben oxidálódnak, nehezebben bomlik fel a szerkezetük. Ennek következtében kisebb az esélye annak, hogy szabadgyökök keletkezzenek a kókuszolaj hevítése során, ami azt jelenti, hogy a többi olajjal szemben sokkal nagyobb mértékben képes megvédeni szervezetünket a különböző szív- és érrendszeri megbetegedésektől.
A kókuszolaj nem képez transz-zsírokat
A kókuszolaj használatával nem kerülnek melyeknek rákkeltő hatásuk ismert. A transz-zsírok olyan mesterséges zsírsavak, melyeket az élelmiszeripar telítetlen zsírsavakból állít elő, hogy meghosszabbítsa azok szavatosságát. A gond az, hogy a transz-zsírokat szerkezet módosítással lehet csak előállítani, így már nem rendelkeznek a természetes zsírsavakra jellemző tulajdonságokkal, ezért szervezetünk is másképpen reagál rájuk, nem tudja olyan hatékonyan feldolgozni őket. Akadályozzák a normál sejtműködést is: nem épülnek be a sejtfalba, hanem akadályozzák a sejtfalon történő tápanyagáramlást. Káros anyagok jutnak a sejtbe súlyos károkat okozva ott. Rombolják az értelmi stabilitást és a jó közérzetet.
Transz-zsírokat azonban nap, mint nap fogyasztunk. A margarinok például 35%-ban tartalmazzák ezeket az anyagokat. Ezenkívül a hidrogénnel kezelt olajokban is nagy mennyiségben találkozhatunk ezekkel a zsírsavakkal. Ezek a leggyakoribb étkezési adalékanyagok is, amelyeket akarva-akaratlan más élelmiszerek kísérőjeként fogyasztunk. A bolti és éttermi ételeket is általában hidrogenizált olajokkal készítik.
A telített zsírok, mint a kókuszolaj eleve nem képeznek transz-zsírt, így ezek a zsírok a legbiztonságosabb főzőolajak.
A kókuszolaj 64%-ban közepes hosszúságú szénláncokból épül fel
A közepesen hosszú szénláncok 8-12 szénatomból épülnek fel, a hosszúak pedig 14.24 szénatomból. Minél rövidebb egy szénlánc, annál jobban segíti szervezetünk működését: a közepesen hosszú szénláncból összetevődő zsírsavakat alkalmazzák felszívódási zavarok, cisztikus fibrózis, epilepszia esetén, mert segíti a fehérje- és a zsíranyagcserét és az ásványi anyagok felszívódását. Tápszerekben is találkozunk vele, élsportolók is használják anyagcseréjük felgyorsítására és teljesítményük fokozására.
A kókuszolaj nagy mennyiségben tartalmaz laurinsavat, mely szintén közepes hosszúságú szénláncokból épül fel. Ez a zsírsav, mely az anyatejben is megtalálható vírus-, baktérium- és gombaölő hatása miatt jelentős. A kókuszolaj fogyasztása tehát a felnőtt szervezet ellenálló képességét hasonlóan erősíti.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.